|
1875-1905.
tegyei Tegyey Lajos
(élt: 1846/1847-1906., Vas vármegyei - korábban Veszprém vármegyei - nemesi család sarja, szülei: Tegyey Mihály és Dugovits Mária, felesége: Szőke Janka, gyermekei: Gyula, Ella, Erzsébet, Irma, József, Lujza)
a Szabadelvü Párt körmendi alelnöke,
1905-1906. szombathelyi kir. közjegyző,
a Szombathelyi Városi Takarékpénztár felügyelőbizottságának elnöke
1906-1908.
Dr. Apáthy Gyula
szegedi kir. alügyész, majd 1893-tól egri, később szegedi kir. törvényszéki bíró, aztán budapesti ügyvéd, közjegyzői kinevezése előtt karcagi közjegyzőhelyettes,
nős, öt gyermekük született,
már a szegedi, majd a buda-pesti társaságnak közismert alakja,
1908-ban hivatali sikkasztás gyanúja miatt fegyelmi és büntetőeljárás indult ellene, székhelyét elhagyva bújkált, mire Budapesten elfogták, idegei felőrlődtek, így a büntetőeljárást ellene megszüntették, de a lipótmezei intézetben helyezték el, közjegyzői hivatalától pedig megfosztották, így sohasem derülhetett ki, hogy valóban elkövette-e a bűncselekményt
1909-1920.
Dr. Hübner János
(sz.: Körmend, 1874.10.12., szülei: Hübner János és Zimmermann Melanie, meghalt: Graz /Feldhof/, 1920.08.09., idegrendszeri betegségben, nyugszik Körmenden, családja nem volt)
1897-ben szerzett jogi doktorátust Budapesten, ügyvédjelölt, majd 1900-tól nagykanizsai közjegyzőhelyettes, 1909. májusában nevezték ki közjegyzőnek Körmendre
1921-1925.
Dr. Harasztosi Horváth Kamilló
(harasztosi, sz.: Nagyszeben, 1868.06.02., ősrégi nemesi család sarja, szülei: Horváth Simon kir. főügyész és szentmártoni Labancz Fanny, házasságkötés: Déva, 1904. Lázár Margittal, meghalt: Budapest, 1952.02.26.)
középiskoláit Déván és Nagyszebenben, egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Budapesten és Berlinben végezte, 1894-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát, 1895-ben Marosvásárhelyen ügyvédi oklevelet, majd 1895-től ügyvéd Déván, 1916-tól dévai kir. közjegyző, a dévai Munkapárt elnöke, Hunyad vármegye törvényhatósági közigazgatási bizottságának tagja, tiszteletbeli főügyész, mígnem a román megszállás alatt felfüggesztették, 1921-ben a magyar igazságügy Körmendre helyezte kir. közjegyzőnek, majd 1925-ben kérelmére helyezték át Budapestre, ahol állami közjegyzőként is szolgált
1926-1940.
Zimmerman Artúr
(sz.: Gölnicbánya, 1889.01.09., szülei: Zimmermann Andor és Késmárszky Irén, meghalt: Körmend, 1940.07.05., ny. Körmenden)
Iglón végezte középiskoláit, 1907-ben érettségi vizsgát tett, jogot az eperjesi jogakadémián és Budapesten tanult, 1912-ben szerzett jogi doktorátust, 1917-ben ügyvédi oklevelet, 1911-1917. ügyvédjelölt Budapesten, majd közjegyzőhelyettes Budapesten, aztán Gyöngyösön, 1923-tól kir. közjegyző Zircen, 1926-ban áthelyezéssel kerül Körmendre
1940-1949.
érkeserüi Dr. Balogh János
(sz.: Székelyhíd, 1898.07.09., szülei: Balogh János és Szabó Szeréna, meghalt: Körmend, 1964.06.15., ny. Körmenden)
Kolozsváron szerzett jogi doktorátust 1921-ben, államtudományi doktorátust 19123-ban, bírói és ügyvédi oklevelet 1927-ben, 1921-1922. ügyvédjelölt, 1922-1925. közjegyzőjelölt Kiskunfélegyházán dr. Puskás Béla kir. közjegyzőnél, 1927-1935. közjegyzőhelyettes ugyanott, 1935-1940. közjegyzőhelyettes dr. Rónay Tibor budapesti kir. közjegyzőnél, 1940.09.12. körmendi kir. közjegyző, irodáját 1940.10.01. napjával nyitotta meg a Körmend, Rákóczi utca 7. szám alatt,
az Őrségi Református Egyházmegye egyházmegyei ügyésze
|
|
1875-1904.
lipováczi Desits Gyula
(apja Desits József uradalmi tiszttartó, egyik lányát, Valériát 1899-ben dr. Varga Gábor tekintélyes ügyvéd, másik lányát, Zsófiát 1901-ben denevitzi Bülow Vilmos gróf vette feleségül, Széll Kálmán ifjúkori barátja, 1895.09.24. nemességet kap, 1903-tól királyi tanácsos, meghalt 1904.08.16.)
szentgotthárdi és németújvári kir. közjegyzőként irodáját 1875.08.02. napján nyitotta meg Szentgotthárdon,
1888-ban Muraszombatban helyettesít ürményi Pintér Miklós kir. közjegyző halála miatt,
1898-1900. táján közjegyzőhelyettesként alkalmazza dr. Hankó Domonkost
1904. Tegyey Lajos körmendi kir. közjegyző helyettesít
1905-1907.
Molnár Endre
(meghalt 1907-ben)
közjegyzői kinevezése előtt szentgotthárdi ügyvéd
1907. dr. Kenessey Ferenc németújvári kir. közjegyző helyettesít
1908-1924.
Usz Gábor
(meghalt 1924-ben)
közjegyzői kinevezése előtt szentgotthárdi ügyvéd,
a választókerületi végrehajtó bizottság elnöke
1924. dr. Harasztosi Horváth Kamilló körmendi kir. közjegyző helyettesít
1925-1931.
Dr. Glatz Lajos
1887-1918. somorjai kir. közjegyző, Trianon miatt el kell hagynia Csehszlovákiát, 1925-ben áthelyezéssel kerül Szentgotthárdra, 1931-ben a dr. Gálffy Ferenc békéscsabai kir. közjegyzővel közös kölcsönös áthelyezési kérelem alapján Békéscsabára kerül, majd még abban az évben nyugdíjba vonul
1931-1934.
Dr. Gálffy Ferenc
(szombatfalvi, sz.: Nagyiklód, 1892.06.04., az erdélyi magyar társadalom egyik köztiszteletben álló tagjának, primor szombatfalvi Gálffy Ferenc dési vasúti főfelügyelőnek, több mint 25 éven át Dés állomásfőnökének a fia, felesége: Jedlicska Ilona - dr. Jedlicska Béla kir. közjegyző lánya, gyermekei: Mária Zsuzsanna és Boldizsár /akit egy éves korában járványos agyhártyagyulladás miatt elveszít/, meghalt: Németország, 1945.04.22., autóbalesetben)
1910-ben Désen tesz érettségi vizsgát, egyetemi tanulmányait Debrecenben végzi, közben az I. világháborúban orosz hadifogságba esik, megszökik, 1920-ban szerzi meg a jogi diplomát, 1927-1928. bácsalmási közjegyzőhelyettesként említik, 1929-1931. orosházi közjegyzőhelyettes, 1931-től kir. közjegyző Békéscsabán, még abban az évben székhelyét dr. Glatz Lajossal Szentgotthárdra cseréli, 1934-től áthelyezéssel szegedi kir. közjegyző - apósával cserél székhelyet, aktív publikációs tevékenységet folytat, a II. világháború végén Németországba menekül, ahol amerikai hadifogságba esik
1934-1936.
Dr. Jedlicska Béla
(sz.: Martfű-puszta, 1860.08.13., szülei: nemes Jedlicska Pál és Nágel Alvina, felesége: zalavári Horváth Jolán, gyermekei: Jolán, Margit, Ilona, meghalt: Szeged, 1936.08.18., dr. Gálffy Ferenc kir. közjegyző apósa)
Szarvason tett érettségi vizsgát, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte a jogi tanulmányait, 1884-ben szerzett jogi diplomát, 1888-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett, közjegyzőjelölt, majd közjegyzőhelyettes Budapesten, azután Szentesen, 1890-től kir. közjegyző Palánkán, 1904-től szegedi kir. közjegyző, a Szegedi Kir. Közjegyzői Kamara elnöke, 1929-től m. kir. kormányfőtanácsos, Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja, felsőházi póttag, 1934-ben áthelyezéssel került Szentgotthárdra - vejével székhelyet cserélt
1936-1944.
Dr. Kőnig Sándor
(sz.: Deutsch Kaltenbrunn, 1881.01.25., elhunyt: Gencsapáti, 1953.)
közjegyzői kinevezése előtt szentgotthárdi ügyvéd,
1944-től a kérésére történt áthelyezéssel szombathelyi kir. közjegyző, de
1944-1946. dr. Kőnig Sándor szombathelyi kir. közjegyző kirendeléssel ellátja Szentgotthárd székhelyet
1947-1949.
Dr. Pintér Miklós
(sz.: Muraszombat, 1883.)
1909-től muraszombati ügyvéd, 1941-től muraszombati kir. közjegyző (visszacsatolt terület), 1945.06.18. napjától ellátja Sárváron a helyettesítést, 1947. januárban kérelmére áthelyezik Kőszegre, onnan 1947. március végén áthelyezik Szentgotthárdra, de már 1944-ben is helyettesít Szentgotthárdon,
a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettje
|
