Meszlényi Pál Győr egyházmegyei közjegyző és Girmolti Bálint szentszéki közjegyző okirata 1519. Magyar Országos Levéltár 1526 előtti Diplomatarium DL 25614/1519
 | Meszlényi Pál Győr egyházmegyei közjegyző kézjegye 1519. (Paulus presbiter de Mezlen notarius publicus) Magyar Országos Levéltár 1526 előtti Diplomatarium DL 25614/1519 |
Körmend közjegyzői székhely illetékességi területén korábban működött közjegyzők
| Körmend | Szentgotthárd | |
| Vasvári Káptalan hiteleshelyi tevékenysége | ||
| I. Ferenc József 1858. február 7-én kelt császári pátense az 1855. évi osztrák jegyzői rendtartás hatályát Magyarországra is kiterjesztette | ||
| 1859-1860 Szabadfi Sándor | ||
| 1861-ben az Országbírói Értekezlet a császári jegyzőséget formai okból eltörölte, mert az azt Magyarországon bevezető jogszabály nem felelt meg a magyar jogrendnek | ||
| 1874. évi XXXV. törvény létrehozza a magyar királyi közjegyzőséget | ||
| (a Tanácsköztársaság idején állami közjegyzők, majd a királyi közjegyzőség helyreállítása) | ||
| 1875-1905. tegyei Tegyey Lajos (élt: 1846/1847-1906., Vas vármegyei – korábban Veszprém vármegyei – nemesi család sarja, szülei: Tegyey Mihály és Dugovits Mária, felesége: Szőke Janka, gyermekei: Gyula, Ella, Erzsébet, Irma, József, Lujza) a Szabadelvü Párt körmendi alelnöke, 1905-1906. szombathelyi kir. közjegyző, a Szombathelyi Városi Takarékpénztár felügyelőbizottságának elnöke 1906-1908. Dr. Apáthy Gyula szegedi kir. alügyész, majd 1893-tól egri, később szegedi kir. törvényszéki bíró, aztán budapesti ügyvéd, közjegyzői kinevezése előtt karcagi közjegyzőhelyettes, nős, öt gyermekük született, már a szegedi, majd a buda-pesti társaságnak közismert alakja, 1908-ban hivatali sikkasztás gyanúja miatt fegyelmi és büntetőeljárás indult ellene, székhelyét elhagyva bújkált, mire Budapesten elfogták, idegei felőrlődtek, így a büntetőeljárást ellene megszüntették, de a lipótmezei intézetben helyezték el, közjegyzői hivatalától pedig megfosztották, így sohasem derülhetett ki, hogy valóban elkövette-e a bűncselekményt 1909-1920. Dr. Hübner János (sz.: Körmend, 1874.10.12., szülei: Hübner János és Zimmermann Melanie, meghalt: Graz /Feldhof/, 1920.08.09., idegrendszeri betegségben, nyugszik Körmenden, családja nem volt) 1897-ben szerzett jogi doktorátust Budapesten, ügyvédjelölt, majd 1900-tól nagykanizsai közjegyzőhelyettes, 1909. májusában nevezték ki közjegyzőnek Körmendre 1921-1925. Dr. Harasztosi Horváth Kamilló (harasztosi, sz.: Nagyszeben, 1868.06.02., ősrégi nemesi család sarja, szülei: Horváth Simon kir. főügyész és szentmártoni Labancz Fanny, meghalt: Budapest, 1952. körül) középiskoláit Déván és Nagyszebenben, egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Budapesten és Berlinben végezte, 1894-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát, 1895-ben Marosvásárhelyen ügyvédi oklevelet, majd 1895-től ügyvéd Déván, 1916-tól dévai kir. közjegyző, a dévai Munkapárt elnöke, Hunyad vármegye törvényhatósági közigazgatási bizottságának tagja, tiszteletbeli főügyész, mígnem a román megszállás alatt felfüggesztették, 1921-ben a magyar igazságügy Körmendre helyezte kir. közjegyzőnek, majd 1925-ben kérelmére helyezték át Budapestre 1926-1940. Zimmerman Artúr (sz.: Gölnicbánya, 1889.01.09., szülei: Zimmermann Andor és Késmárszky Irén, meghalt: Körmend, 1940.07.05., ny. Körmenden) Iglón végezte középiskoláit, 1907-ben érettségi vizsgát tett, jogot az eperjesi jogakadémián és Budapesten tanult, 1912-ben szerzett jogi doktorátust, 1917-ben ügyvédi oklevelet, 1911-1917. ügyvédjelölt Budapesten, majd közjegyzőhelyettes Budapesten, aztán Gyöngyösön, 1923-tól kir. közjegyző Zircen, 1926-ban áthelyezéssel kerül Körmendre 1940-1949. érkeserüi Dr. Balogh János (sz.: Székelyhíd, 1898.07.09., szülei: Balogh János és Szabó Szeréna, meghalt: Körmend, 1964.06.15., ny. Körmenden) Kolozsváron szerzett jogi doktorátust 1921-ben, államtudományi doktorátust 19123-ban, bírói és ügyvédi oklevelet 1927-ben, 1921-1922. ügyvédjelölt, 1922-1925. közjegyzőjelölt Kiskunfélegyházán dr. Puskás Béla kir. közjegyzőnél, 1927-1935. közjegyzőhelyettes ugyanott, 1935-1940. közjegyzőhelyettes dr. Rónay Tibor budapesti kir. közjegyzőnél, 1940.09.12. körmendi kir. közjegyző, irodáját 1940.10.01. napjával nyitotta meg a Körmend, Rákóczi utca 7. szám alatt, az Őrségi Református Egyházmegye egyházmegyei ügyésze | 1875-1904. lipováczi Desits Gyula (apja Desits József uradalmi tiszttartó, egyik lányát, Valériát 1899-ben dr. Varga Gábor tekintélyes ügyvéd, másik lányát, Zsófiát 1901-ben denevitzi Bülow Vilmos gróf vette feleségül, Széll Kálmán ifjúkori barátja, 1895.09.24. nemességet kap, 1903-tól királyi tanácsos, meghalt 1904.08.16.) szentgotthárdi és németújvári kir. közjegyzőként irodáját 1875.08.02. napján nyitotta meg Szentgotthárdon, 1888-ban Muraszombatban helyettesít ürményi Pintér Miklós kir. közjegyző halála miatt, 1898-1900. táján közjegyzőhelyettesként alkalmazza dr. Hankó Domonkost 1904. Tegyey Lajos körmendi kir. közjegyző helyettesít 1905-1907. Molnár Endre (meghalt 1907-ben) közjegyzői kinevezése előtt szentgotthárdi ügyvéd 1907. dr. Kenessey Ferenc németújvári kir. közjegyző helyettesít 1908-1924. Usz Gábor (meghalt 1924-ben) közjegyzői kinevezése előtt szentgotthárdi ügyvéd, a választókerületi végrehajtó bizottság elnöke 1924. dr. Harasztosi Horváth Kamilló körmendi kir. közjegyző helyettesít 1925-1931. Dr. Glatz Lajos 1887-1918. somorjai kir. közjegyző, Trianon miatt el kell hagynia Csehszlovákiát, 1925-ben áthelyezéssel kerül Szentgotthárdra, 1931-ben a dr. Gálffy Ferenc békéscsabai kir. közjegyzővel közös kölcsönös áthelyezési kérelem alapján Békéscsabára kerül, majd még abban az évben nyugdíjba vonul 1931-1934. Dr. Gálffy Ferenc (szombatfalvi, sz.: Nagyiklód, 1892.06.04., az erdélyi magyar társadalom egyik köztiszteletben álló tagjának, primor szombatfalvi Gálffy Ferenc dési vasúti főfelügyelőnek, több mint 25 éven át Dés állomásfőnökének a fia, felesége: Jedlicska Ilona – dr. Jedlicska Béla kir. közjegyző lánya, gyermekei: Mária Zsuzsanna és Boldizsár /akit egy éves korában járványos agyhártyagyulladás miatt elveszít/, meghalt: Németország, 1945.04.22., autóbalesetben) 1910-ben Désen tesz érettségi vizsgát, egyetemi tanulmányait Debrecenben végzi, közben az I. világháborúban orosz hadifogságba esik, megszökik, 1920-ban szerzi meg a jogi diplomát, 1927-1928. bácsalmási közjegyzőhelyettesként említik, 1929-1931. orosházi közjegyzőhelyettes, 1931-től kir. közjegyző Békéscsabán, még abban az évben székhelyét dr. Glatz Lajossal Szentgotthárdra cseréli, 1934-től áthelyezéssel szegedi kir. közjegyző – apósával cserél székhelyet, aktív publikációs tevékenységet folytat, a II. világháború végén Németországba menekül, ahol amerikai hadifogságba esik 1934-1936. Dr. Jedlicska Béla (sz.: Martfű-puszta, 1860.08.13., szülei: nemes Jedlicska Pál és Nágel Alvina, felesége: zalavári Horváth Jolán, gyermekei: Jolán, Margit, Ilona, meghalt: Szeged, 1936.08.18., dr. Gálffy Ferenc kir. közjegyző apósa) Szarvason tett érettségi vizsgát, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte a jogi tanulmányait, 1884-ben szerzett jogi diplomát, 1888-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett, közjegyzőjelölt, majd közjegyzőhelyettes Budapesten, azután Szentesen, 1890-től kir. közjegyző Palánkán, 1904-től szegedi kir. közjegyző, a Szegedi Kir. Közjegyzői Kamara elnöke, 1929-től m. kir. kormányfőtanácsos, Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja, felsőházi póttag, 1934-ben áthelyezéssel került Szentgotthárdra – vejével székhelyet cserélt 1936-1944. Dr. Kőnig Sándor (sz.: Deutsch Kaltenbrunn, 1881.01.25., elhunyt: Gencsapáti, 1953.) közjegyzői kinevezése előtt szentgotthárdi ügyvéd, 1944-től a kérésére történt áthelyezéssel szombathelyi kir. közjegyző, de 1944-1946. dr. Kőnig Sándor szombathelyi kir. közjegyző kirendeléssel ellátja Szentgotthárd székhelyet 1947-1949. Dr. Pintér Miklós (sz.: Muraszombat, 1883.) 1909-től muraszombati ügyvéd, 1941-től muraszombati kir. közjegyző (visszacsatolt terület), 1945.06.18. napjától ellátja Sárváron a helyettesítést, 1947. januárban kérelmére áthelyezik Kőszegre, onnan 1947. március végén áthelyezik Szentgotthárdra, de már 1944-ben is helyettesít Szentgotthárdon, a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettje | |
| az 1947. évi IV. törvény a nemesi előnevek használatát megtiltjaa 76.000/1949. /IX.27./ IM. sz. rendelet államosítja a közjegyzőséget, törvényi szinten szabályozza az 1972. évi IV. törvény | ||
| 1949-1957. Dr. Balogh János (adatai lásd 1940-1949.) | ||
| 1957-1972. Dr. Kovács Ödön 1951-ben Celldömölkön állami közjegyző | ||
| 1972-1991.12.31. Dr. Dániel Pál Emil | a körmendi közjegyző illetékességi területe | |
| 1991. évi XLI. törvény visszaállítja a latin típusú közjegyzőség intézményét, hatályos: 1992.01.01-től | ||
| 1992.01.01-2006.09.22. Dr. Dániel Pál Emil | ||
| 2006.09.23-2007.03.18. tartós helyettesítés: Dr. Dániel Csaba zalaegerszegi közjegyző (eljárt: dr. Dániel Pál Emil közjegyzőhelyettes) | ||
| 2007.01.01-től hatályos kinevezése alapján 2007.03.19-től Dr. Meszlényi András | ||
Források:
Dr. Csillag Attila kaposvári közjegyző kutatási eredményei
Igazságügyi Közlöny vonatkozó évfolyamai
Királyi Közjegyzők Közlönye vonatkozó évfolyamai
Magyar Közlöny vonatkozó évfolyamai
Budapesti Közlöny vonatkozó évfolyamai
Anyakönyvek
Magyarország tiszti cím- és névtára vonatkozó évfolyamai
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Bp. 1930.)
Szilágyi András közlése
